Napiszavak – szerda
2011 november 23. | Szerző: napiangol
A mai napiszavak előtt a következő mondatokba helyettesítsétek be a tegnap tanultakat, természetesen segítség nélkül (néhol alakítani is kell rajtuk).
Bite, chew, swallow, sip, meal, dish, course
I have a sore throat, it’s really difficult to ______.
I usually have 3 big ______ a day, and two smaller ones.
You can have a small ______ of my sandwich, if you want more, make yourself one.
Shepherd’s pie is my favourite English _____.
Why are you ________ a gum during the lesson?
Don’t drink too quickly, just take small ______.
We’ve finished the soup, it’s time for the second _______.
(megoldás a kommentben)
A mai szavak pedig:
Chickenpox: bárányhimlő
Itchy: viszkető
My daughter got the chickenpox, she’s full of itchy spots. (A lányom bárányhimlős, tele van viszkető kiütésekkel).
Desperate: kétségbeesett
Our financial situation is not at all desperate. (Az anyagi helyzetünk egyáltalán nem kétségbeejtő)
Stare: bámulni
Annoy: idegesíteni
Stop staring at me, it’s annoying! (ne bámulj már, idegesít!)
Erről jut eszembe egy nyelvtörő: A noisy noise annoys an oyster (Hangos zaj idegesíti az osztrigát)– mondjátok sokszor egymás után, vicces.
Oyster: osztriga (lásd a fenti nyelvtörőt)
Eager: buzgó
I’m so eager to start learning these words. (Annyira tanulnám már az új szavakat!)
(+1 eager beaver: buzgómócsing – nem pozitív J)
És végül a mai idézet:
Caution: Cape does not enable user to fly.
Figyelmeztetés: A köpeny nem tesz képessé a repülésre (Batman jelmezen olvasható figyelmeztetés)
Ebből az enable szót érdemes megjegyezni, jelentése: képessé tesz. Ebből jön az unable, amelynek jelentése: képtelen.
I’m unable to stop. Képtelen vagyok abbahagyni.
De most mégis.
A kiejtésről
2011 november 23. | Szerző: napiangol
(Előljáróban: valami baj van a billentyűzetemmel, ki-kihagy betűket, és sokszor mást ír, ezért elnézést kérek az esetleges-valószínű hibákért)
Egy gyors bejegyzés következik a kiejtésről, és annak tanulásáról.
Nyilván az első dolog, ami szembeötlik a kezdő nyelvtanulónak, hogy az angol kiejtés bizony nem követi a szavak leírását. Sőt mi több, olyan nagyon rögzített szabályok sincsenek a kiejtésre, mint mondjuk a Holland nyelvben, miszerint az “oe” mindig “u” hangnak ejtendő és nincs kivétel. (Biztos van ilyen a német nyelvben is, de németül sajnos nem tudok).
Természetesen sokan próbálták már lefektetni a kiejtésre vonatkozó szabályokat, ez hellyel-közzel működik is, de mégis, annyi a kivétel, hogy szerintem a szabályokkal nem érdemes túl sokat foglalkozni.
Mi a javaslatom tehát?
A teljesen kezdőknek és egyedül tanulóknak én mindenképpen nyelvtanárt javaslok, legalább az első pár tíz órára, amíg hozzászoknak a nyelv dallamához és hangzókészletéhez. Nem mellesleg az első időkben jó, ha a nyelvtani dolgokat is hozzáértő magyarázza el. Egy idő után pedig annyira megszokja a fülünk a helyes kiejtést, hogy magunktól is ráézünk majd az új szavakra.
Emellett mindenkinek javaslom a youtube-on hallgatni kedvenc számait, a feliratos verziót választva. Így is rengeteget lehet tanulni, és még szókincsbővítésre is ideális, ha kikeresgetjük az új szavakat.
Még egy lehetőség: hangosszótárak, akár a neten is, ilyen például a google translate, ahol a kis hangszóró ikonra kattintva meghallgathatjuk a helyes kiejtést. Javaslom hangosan utánozni is.
Ez utóbbi módszer azoknak a szülőknek is jó, akik nem tudják kikérdezni a szavakat iskola után a gyerekektől, mondván, ők úgysem tudják a helyes kiejtést. Keressük ki ezeket a szavakat az említett google fordító programban, és máris tanulhatunk a gyerekkel együtt.
Még egy dolog: az angol nyelvet annyian beszélik még anyanyelvként is a világon, és annyi kiejtésbeli változat létezik, hogy olyan nagyon nem kell mondjuk a tökéletes BBC angol kiejtést megcélozni. Liverpoolban úgyis megmosolyogják (az Egyesült Államokban meg pláne). Nyilván felismerhető kell, hogy legyen a szó, de kisebb eltérések maximálian beleférnek. Nehogy valakit ezek a problémák tartsanak vissza a beszédtől! Tessék bátran megszólalni! Valamint bátorítson minket az, hogy a francia még nehezebb 🙂
Röviden, ennyi.
Kérdéseket továbra is várok, jöhetnek téma ötletek is.
Délután pedig jönnek a napiszavak.
Napiszavak
2011 november 22. | Szerző: napiangol
Arra gondoltam, hogy ne múljon el nap tanulás nélkül, minden este kaptok 7 szót és egy idézetet tanulnivalónak.
A szavak között lesznek könnyebbek is, nehezebbek is, ha valaki mindet tudja, nyert ügye van J
Írok minden szóhoz egy-egy példamondatot is, mert így könnyebben rögzülnek. Érdemes így, kontextusban tanulni őket.
Tehát a mai szavak:
bite – harapni, harapás (rendhagyó: bite – bit – bit)
I bit my tongue by mistake. Véletlenül a nyelvembe haraptam.
(Erről jut eszembe: a mosquito bites viszont a wasp stings. Illetve olyan kifejezés is van, mint: to grab a bite, harapni valamit)
chew: rágni (chewing gum: rágógumi)
The dog has been chewing on that bone for hours. A kutya már órák óta azt a csontot rágja.
swallow: nyelni
It’s so difficult to swallow that huge pill. Annyira nehéz lenyelni azt az óriás tablettát.
sip: korty, kortyolni
You can have a sip of my beer. Kaphatsz egy kortyot a sörömből.
meal: étel (általában)
What’s your favourite meal for breakfast? Mi a kedvenc ételed reggelire?
dish: étel (egy bizonyos módon vagy kombinációban elkészítve)
The most famous Hungarian dish is probably the goulash. Valószínűleg a legnevesebb magyar étel a gulyás.
course: étel (az étkezés egy része, leves, főétel vagy desszert)
What’s the main course today? Mi ma a főétel? vagy There are more courses today for lunch. Ma többféle étel is van ebédre.
A mai idézet pedig stílusosan:
Mustard’s no good without roast beef.
A mustár nem jó marhasült nélkül. (Chico Marx amerikai színész, komikus)
És most megyek vacsorázni J
Sleep tight!
Merész bejegyzés (?)
2011 november 22. | Szerző: napiangol
A tegnapi post végére már igen zúgott a fejem a sok Jerry-től, és hirtelen eszembe jutott egy régi kedvenc Monthy Python szösszenetem.
Nagyon erősen ehhez a részhez kapcsolódik, vagyis, hogyan lehet egy egyzserű szót különféle képzőkkel, ragokkal variálni, és hogy egy azonos szótövű szó hányféleképpen is szerepelhet a mondatban.
Sokat gondolkoztam, hogy betegyem-e ide a linket, mert bizony azt a bizonyos “F” betűs szót variálja, de végül győzött a nyelv iránti elkötelezettségem. Akár akarjuk, akár nem, ez is az élő nyelv része, nagyon is jelen van a mindennapokban, és talán ebben a formában – végülis művészet J – elfogadható. Akinek sérti a fülét, az ugorja, a többieknek pedig jó szórakozást hozzá!
Főképp haladóknak ajánlom, figyeljétek meg, hányféleképpen használható ez a szó, a kifejezéseket is füleljétek a második részben! De azért olyan bátran nem kell ám használni a tanultakatJ
http://www.youtube.com/watch?v=Xt8_HybhM5Q
Ha van olyan téma amiről szeretnétek olvasni, esetleg konkrét kérdés az angollal kapcsolatban, akkor kommentben írjátok le, és igyekszem írni róla, illetve megválaszolni.
Ilyenekre gondolok, mint:
nyelvtani problémák, szavak-kifejezések összegyűjtve egy kis gyakorlással, szövegértési feladatok megoldással, nyelvtanulással kapcsolatos elméleti kérdések, gyakorlati tippek stb…
ne fogjátok vissza magatokat 🙂
Jerrying, Jerried, Jerries
2011 november 21. | Szerző: napiangol
Jöjjenek tehát az abszurd szavak, abszurd alakokban, néhány emberi példával.
Jerrying lehet folyamatos igeidőt jelző alak, de akár melléknév/határozó, sőt főnév is.
Ez az –ing amolyan jolly joker…
We were jerrying when the jerrying people entered.
We were crying when the laughing people entered.
Jerrying you was the best thing I’ve ever done.
Marrying you was the best thing I’ve ever done.
Jerried ige (második vagy 3. alak), melléknév
All the jerried guys have been jerried.
All the invited guys have been served.
Jerries többesszám (tehát főnév), ige E/3 alakja egyszerű jelen időben
My best friend jerries the jerries.
My best friend loves the berries.
Jerryable melléknév
This armchair is not jerryable.
This armchair is not comfortable.
Jerryish melléknév
This is a jerrish, jerrifying but jerryful and jerrical sentence.
This is a childish, terrifying but meaningful and logical sentence.
Jerrical melléknév
Jerryful melléknév
Jerrifying melléknév
Jerrify ige
Don’t try to jerrify me!
Don’t try to terrify me!
Jerryize ige
It is commonplace to jerryize young learners with jerrying sentences.
It is commonplace to terrorize young learners with frightening sentences.
Jerrier középfokú melléknév, főnév (foglalkozás)
Jerriest felsőfokú melléknév
The jerrier sentences get, the jerrier I become, and even the jerryest jerriers
understand them.
The sillier sentences get, the happier I become, and even the cleverest gardeners
understand them.
Jerrient főnév (személy)
Jerryment főnév
Jerryation főnév
Jerryness főnév
Jerrily határozó
Jerriment, jerryation and jerryness are the most important things in a jerrient’s life if
he wants to live jerrily.
achievement, satisfaction and happiness are the most important things in a patient‘s
life if he wants to live happily.
Most jött el az a pont, hogy zúg a fejem, úgyhogy a következő post valami könnyebb lesz, azután pedig még egy feladatot közzéteszek ehhez a témához.
Be, being, been vagy netán bees?
2011 november 21. | Szerző: napiangol
Ebben a felvonásban egy elég összetett témát kezdek el kivesézni. A különféle ragokat, képzőket foglalom össze, és próbálom emészthető formában tálalni, remélem, hasznosnak találjátok majd.
Amellett, hogy szép ezeket az alakokat együtt látni, ez a fajta rendszerezés azokban a feladattípusban is jól jöhet, amit gap filling-nek (lyukas szövegnek) hívnak. Gyakori feladattípus nyelvvizsgákon, érettségin. Adott egy szöveg, amiből kihagynak szavakat, majd összekeverve és kicsit bővítve felsorolják őket, és ki kell sakkozni, melyik hová tartozik. A feladat nehézsége általában abban rejlik, hogy nem a legegyszerűbb szavakat szokták kiemelni a szövegből, hanem gonosz módon éppen azokat, amelyeket a diákok nehéznek, ritkának, vagy valamiért problémásnak találnak. Sőt, sokszor az alapszöveg is nehézen érthető.
Érdekes, hogy ez a feladattípus nem feltétlenül a szókincset méri, bár nyilván az a legszerencsésebb, ha valaki az összes szót ismeri a szövegben, mert akkor nem kell trükköznie. Ez azonban ritka. A dolog kulcsa inkább abban rejlik, érti-e a nyelvtanuló a mondat felépítését és felismeri-e az egyes szavak fajtáját. Vagyis, az esetek többségében ki lehet következtetni, hogy a hiányzó szó főnév-e vagy ige, esetleg segédige vagy mondjuk határozó. Ez alapján már csak ki kell választani a felsorolt szavak közül a megfelelőt (akár jelentés nélkül), és nagy az esély, hogy beletalálunk.
Egyébként nem feltétlenül tanulószívatás az egész, ezzel a tudással a szövegértésünk is javulhat, hiszen sejteni tudjuk az ismeretlen szó fajtáját a mondatban, és el tudjuk dönteni, hogy a szövegértés szempontjából fontos-e, vagy nem. Ha nem, akkor nem kell vele törődnünk, ha viszont igen, akkor nem léphetünk át felette.
Nézzünk egy példát, hogy érthetőbb legyen.
“(…)All of this is of course about protecting and restoring our wildlife, something that is everyone’s __________ and to all our benefit.(…)”
Ez egy egyszerűbb példa, a hiányzó szó is ismert lesz. Ha elolvassuk a mondatot, annak is nyilván a második részét àvalami, ami mindenkinek a…
és elemezzük az „everyone’s” szókapcsolatotà mindenkinek a … à nyilván valamije, tehát a valami, a főnév hiányzik.
Ha pedig megadom ezt a három szót:
responsible
responsibility
respond
mindenki ki tudja választani a főnevet.
(megoldás: responsibility=felelősség)
Ez egy nagyon egyszerű példa volt, nem is elég nyilván, ezért, ha megmutattam a fontos végződéseket, írok még feladatokat.
Hogy a dolog egy kicsit viccesebb legyen, és hogy lássuk, hogy akár értelmetlen szavakkal is működik a dolog, a „Jerry” szón fogom bemutatni a különféle alakokat.
A nyelvtanulás alapszabályai: „mit-miért-hogyan”
2011 november 21. | Szerző: napiangol
Véleményem szerint egy idegen nyelvet azért tanulunk, hogy beszélni tudjunk rajta, és megértsük, amit mások mondanak nekünk, esetleg elolvashassuk a kedvenc cikkeinket angolul is. Egyszóval: használjuk az új nyelvet. A nyelvvizsgán, érettségin való megfelelés is szempont, de csak másodlagos, hisz mégsem lehet az a célunk, hogy egy papír, pontszám vagy százalék kedvéért vesztegessünk hosszú órákat nyelvtanulással.
A tanulás során végig ezt kell szem előtt tartani, és akkor sem kétségbe esni, ha lelassul a folyamat, vagy valami nehézségbe ütközünk. Meggyőződésem, hogy mindenki, kortól, nemtől és értelmi képességektől függetlenül meg tud tanulni idegen nyelvet. Az, hogy milyen gyorsan, vagy mekkora hatékonysággal, nyilván egyéntől függ, de ha kellően kitartó és szorgalmas valaki, a siker nem fog elmaradni. Sok éves tanári munkám folyamán eddig két emberrel találkoztam, akiknek tényleg nehezen ment a dolog, de a végén ők is sikereket értek el, bár kétség kívül nem könnyen. Tehát az első szabály: rendszeresen foglalkozz vele, és ne ess kétségbe, ha valami nem megy elsőre, vagy akár sokadikra.
Azt is jó, ha tudja az ember, hogy olyan nincs, hogy mindent tökéletesen tud valaki. Nem baj, ha egy szövegben van még ismeretlen szó, vagy ha beszéd közben nem jut eszedbe valami. A lényeg, hogy a szöveg egészét megértsd, vagy a kívánt információt kiszűrd belőle, és hogy beszéd közben körül tudd írni, ami nem jutott eszedbe, és vissza tudj kérdezni, ha valamit nem értettél. A lényeg a kommunikáción van, nem pedig a tökéletességen. Második szabály tehát: bátran próbálgasd a nyelvet, merj vele dolgozni, ne tartson vissza a hibáktól való félelem!
A kitartó munkának mindig megvan az eredménye, így a nyelvtanulásban is. Így a harmadik szabály: ne add fel, ne hagyd abba, minden nap foglalkozz vele, és ha csak egy kicsit is, de mindig haladj valamennyit előre.
A nyelvtanulás nem csak egyszerűen a szavak és a nyelvtani szabályok megtanulásából áll, hanem vannak bizonyos készségek, amiket csakúgy, mint az anyanyelvünkön, angolul is ki kell alakítanunk. Ezek a készségek a hallás utáni és az olvasott szövegértés, az írás és a beszédkészség. Ez a hat dolog együttesen eredményezi a nyelvtudást.
Néhány gondolatot leírok ezekről a készségekről, szerintem sokat használ, ha tudjuk, mit miért teszünk.
Szókincs: itt nincs mese, a szavakat sajnos meg kell tanulni. Sőt, a helyesírásukat is. Fontos, hogy minél hamarabb úgy tanuld a szavakat, hogy kötöd őket valamihez. Rövid mondatot írsz velük, vagy két-három szavas szóösszetételeket, szinonimákat vagy ellentétes értelmű szavakat kötsz egymáshoz, esetleg vicces szópárokat alkotsz. A lényeg, hogy ne magukban tanuld a szavakat, hanem kontextusban, így jobban fogsz rájuk emlékezni később. Szerintem jó dolog a szótárfüzet, lehet kicsi is, így magaddal tudod vinni és akár út közben, buszon, akárhol olvasgatni őket. Minél többször találkozol egy szóval, annál hamarabb megtanulod. Mondd ki hangosan, alkoss vele mondatot, írd le, használd minél többször.
Kezdőknek gondot okozhat a kiejtés és a helyesírás közötti különbség, itt jól jöhet egy hangos szótár, vagy az internet is, vannak olyan programok, ahol meg lehet hallgatni a szavakat.
Nyelvtan: ebben a kérdésben a véleményem talán különbözik a megszokottól. A nyelvtanulási folyamat elején viszonylag nagy hangsúlyt fektetek rá, mert az alapszabályok ismerete szükséges ahhoz, hogy a szavakat értelmesen össze tudjuk fűzni mondattá, ami az angol nyelv esetében különösen fontos. Később viszont a nyelvtani szerkezetek magolásáról átteszem a hangsúlyt a készségek kialakítására, gyakorlására. Tehát, kellenek az szabályok, de nem szabad, hogy a tökéletességre törekvés megakadályozza a kommunikációt. Hiszen ha mi is egy olyan külföldivel beszélünk, aki csak töri a magyart, megértjük, nem igaz? Persze eljön majd az a szint, ahol már csak a nyelvtani hibák kigyomlálásával kell foglalkozni, de ne ez legyen mindig előtérben. A lényeg a kommunikáció, és amíg a hibák nem akadályozzák a megértést, elfogadhatjuk őket. Szerencsére a mai nyelvvizsgák többsége, és az érettségi is egyre inkább kommunikáció központú, így talán elkerülhető, hogy tökéletes nyelvtani tudás ellenére egy pohár vizet se tudjunk kérni angolul – kis túlzással…
Olvasott szövegértés, vagyis olvasás: jó hír, hogy vége a szövegek felolvasásának és mondatról-mondatra való fordításának. Merész ötlet? Ahhoz, hogy megértsük, át kell gondolni, hogy mit és miért is olvasunk, akár az anyanyelvünkön. Olvasunk például újságcikkeket, mert felkelti a figyelmünket a cím, vagy, mert érdekel a téma. Olvasunk mondjuk tv újságot, hogy megtudjuk, mikor kezdődik a meccs. Vagy olvasunk e-mailetet, blogokat, szakácskönyvet, mert érdekel a téma, a recept, a levél. Vagyis, mindig okkal olvasunk. Valami információra van szükségünk, vagy általánosságban érdekel az olvasott anyag. Soha nem olvas senki cél nélkül, és csak nagyon ritkán kell értelmeznünk valamit szóról szóra. Ilyen utóbbi lehet mondjuk egy bonyolult használati útmutató vagy egy szerződés szövege. Ebből következik, hogy a célunk az, hogy angolul is ezeket a készségeket fejlesszük ki: megtalálni a keresett információt a szövegben, legyen az egy rövid mondat vagy a szöveg lényege, úgy globálisan. Nincs szükség a szóról szóra való lefordításra, vagy a hangos olvasásra, pláne nem tucatszor. A szövegnek érdekesnek kell lenni, a feladatnak pedig határozottnak és viszonylag rövidnek.
Hallott szövegértés, lánykori nevén magnós feladat: nos, ő egy mostohagyerek. Az egyik legjobban utált feladat, nehéz is, ritkán is csináljuk, pedig mennyire fontos! Ha belegondolunk, mindennapi kommunikációnk hány százalékát teszi ki a beszéd, a hallgatás, az olvasás és az írás, hát bizony a hallgatás és a beszéd toronymagasan vezet, nem? Nem lehet sikeresen kommunikálni, ha nem halljuk a másik felet, ugye? Mégis, alig-alig találkozunk ilyen feladattal, és akkor is hajlamosak vagyunk átugorni ezeket, pedig az egyik legfontosabb készség a hallott szöveg értése. Nem szabad elmenni mellette. Sőt, amikor csak lehet, nézz filmeket angolul, az eredeti nyelven, felirattal, vagy haladók felirat nélkül. Hallgasd a kedvenc számaidat, keresd meg hozzájuk a szöveget a neten, hogy tudd is, miről szólnak. Eleinte nehéz lesz, de a jó hír, hogy fejleszthető ez a készség is, ha foglalkozunk vele, és nem szabad elhanyagolni!
Beszédkészség: a hallott szövegértés párja, nincs nélküle kommunikáció, vagyis szintén kihagyhatatlan. Minél többet beszélsz, annál hatékonyabb a nyelvtanulásod. Ne félj a hibáktól, bele fogsz jönni! A legjobb, ha van kivel gyakorolni, de ha nincs, akkor is mondhatod magadban, ha nem az utcán teszed, senki nem néz őrültnek. De ne hagyd ki, e nélkül sincs valódi nyelvtudás!
Íráskészség: utoljára hagytam, mert talán a legkevésbé fontos készség, hiszen a mindennapi életben is elég keveset írunk. Ennek ellenére fontos, mert adódhatnak helyzetek, amikor kell, a nyelvvizsgán pedig szintén feladat. Foglalkozunk kell vele, de kevesebet, mint a többivel.
Ezekből a dolgokból kell tehát öszegyúrnunk a nyelvet, remélem, nem volt sok az elmélet 🙂
Legközelebb jön egy kis gyakorlat, megígérem.
Let’s get started
2011 november 21. | Szerző: napiangol
Azt hiszem, az idelátogatók nagy része egyetért velem abban, hogy angolul tanulni kell, de nem mindegy, hogyan. Mindenki könnyen, gyorsan és minél kevesebb időráfordítással szeretne célt érni. Ez nyilván érthető, de sajnos lehetetlen.
Egy kisbabának is évekbe telik, mire tökéletesen elsajátítja az anyanyelvét, pedig ő a nap 24 órájában ki van téve a nyelvi ingernek, sőt, hajtja az ösztön is, hogy minél hatékonyabban kommunikáljon. Mit várunk akkor magunktól, akik már az első rögzült nyelv után csapunk bele egy másikba, időnk töredékét tudjuk csak a célra fordítani és még a motivációnk sem mindig tökéletes?
A jó hír az, hogy hacsak nem vagyunk szellemileg súlyosan korlátozottak, (és aki ezt olvassa, az nem az) a második (harmadik, sokadik) nyelv igenis megtanulható. Természetesen nem lesz meg 3 hónap alatt, és nem elég egy szótárt a párnánk alá tenni. Komoly munkára kell fogunk az agyunkat, de a siker nem marad el.
A bejegyzéseimben szeretnék segítséget nyújtani egyes nyelvtani nehézségekhez, tippeket adni szótanuláshoz, mindennapi gyakorláshoz. A siker egyik kulcsa a rendszeres gyakorlás, és többet ér napi 20-30 perc tanulás, mint hetente egyszer akár 2-3 óra.
Csapjunk a lecsóba!
Napiszavak – csütörtök
2011 november 24. | Szerző: napiangol
Ma kicsit korábban jönnek a szavak, hogy több időtök legyen jól megtanulni őket. 🙂
A tegnapi feladat megoldása sorrendben:
Swallow, meals, bite, dish, chewing, sips, course
Mai feladat: helyettesítsd be a tegnapi szavakat a következő mondatokba:
He has many ______ habits; one of them is that he bites his nails.
He loves English; he is so ______ to learn new words.
Something bit me, I’m ______ all over.
It’s rude to _______ people on the bus.
I don’t like seafood in general, but I’m willing to eat _________.
I think I got the ________, I have red spot all over me.
This is my last _________ try, if I don’t succeed, I’ll stop.
A mai kifejezések pedig:
In common: közös v.miben
We don’t have anything in common. Nincs bennük semmi közös.
Take sth for granted: biztosra vesz valamit
I never take anything for granted, I only believe it once it’s past. Semmit sem veszek készpénznek, csak akkor hiszem el, ha már megtörtént.
At last: végül, véglis
So, you’ve come at last! Szóval, végre megjöttél!
At least: legalább
It’s cold, but at least it’s not snowing. Hideg van, de legalább a hó nem esik.
Intention: szándék
What are your intentions with this bag? Ezzel a zacskóval mi a terved?
Break a promise: megszegni egy ígéretet.
I never break my promises. Sosem szegem meg az ígéreteimet.
Do sb a favour: valakinek szívességet tenni
Can I ask you to do me a favour? Megkérhetlek egy szívességre?
Mára ennyi, de holnap jövök többel.
Have a nice day!
Oldal ajánlása emailben
X