Az első igeidő

2012 február 12. | Szerző: napiangol

A cím nagyon komolyra sikerült, nem is ezt akartam először, de aztán
arra gondoltam, adjuk meg a módját, vegyük komolyan a dolgot, legalább ma. J

Azok, akik régebb óta tanulnak angolul, két dolgot biztos nehézségként
emlegetnek. Ez a két dolog pedig nem más, mint az igeidők és a szenvedő
szerkezet. A szenvedő szerkezettől azért illik megijedni, mert már a neve is
szenvedést sugall, az angol nyelv igeidő rendszere pedig hírhedten bonyolult és
csavaros. Nos, én hajlamos vagyok leegyszerűsíteni a dolgokat, és néhány
tanítványom szerint mindent elintézek azzal, hogy: Á, ez nem is nehéz.

Nos, tényleg nem nehéz. Elismerem, hogy az elején lehet egy kicsit bonyolult,
de ez is azért van, mert a mi nyelvünk ezt a kérdést tényleg egyszerűbben
kezeli. Később azonban, ha az ember megismeri az igeidőket és elég sokat
gyakorolja őket, illetve találkozik velük a gyakorlatban, akkor tényleg
kiderül, hogy ez egy nagyon is átlátható, logikus, tiszta rendszer. Csak más,
mint a miénk.

Tehát csak egy kis türelem kell, nyitottság és sok-sok gyakorlás.

Kezdem az elején.

A magyar nyelv alapjában véve három igeidőt különböztet meg: jelen, múlt
és jövő időket.

Vagyis: gyakorlok, gyakoroltam, és gyakorolni fogok.

Ez az angol nyelvben is így van.

Érdekes módon azonban, (direkt nem azt írtam, hogy sajnos J), az angolok
úgynevezett igeszemléletekkel is bonyolítják a játékot, vagyis egy jelen időt
például négyféleképpen tudnak variálni.

Ez körülbelül így néz ki magyar mondatokkal (jelen időben):

Szoktam gyakorolni. (egyszerű)

Most éppen gyakorlok. (folyamatos)

Ma már gyakoroltam. (befejezett)

Ma három órán keresztül egyfolytában gyakoroltam. (befejezett
folyamatos)

Ezt a négyféle megközelítést (ami angolul mind jelen idő) ugyanígy
tudják múltban és jövőben. Vagyis összesen 12 variáció létezik, ezt szokták 12
igeidőként emlegetni.

Elismerem, tényleg kacifántos elsőre, sőt még sokadszorra is. Viszont
abszolút tanulható.

Elöljáróban ennyit az igeidőkről, de sokat fogtok még róluk hallani. J

Most pedig jöhet az első, a jelen idők közül az egyszerű, vagyis az egyszerű
jelen J(angolul: present simple). Ahogy a neve is mutatja, egyszerű lesz

Egy kis visszatekintés: eddig a létigékkel manipuláltunk (am, is, are),
illetve a „have got” szerkezettel. Vagyis arról volt szó, hogy valami van,
létezik; illetve birtokol.

I’m a teacher. Tanár vagyok.

She has got a bike. Neki van egy bicaja.

Szórend állító mondatban: alany + állítmány + tárgy (ha van) + összes
többi mondatrész.

Most jön az új.

A jó hír az, hogy ebben a bizonyos egyszerű jelen időben marad az
ismert szórend, csak az állítmányunk lesz más: nem az „am, is, are” vagy
„have got, has got”, hanem egy főige (pl.: alszik, eszik, szeret, tanul, vihog,
főz, szerel és még ezer más). Jó hír, hogy lehet végre szavakat tanulni (erről
legközelebb írok is, el ne felejtsem).

Néhány példamondat, és mindjárt érthető is minden:

I love TV series. Imádom a tv sorozatokat.

You watch football matches. Szoktál meccset nézni.

We drive to the pub. Autóval megyünk kocsmába.

They drink beer. Sört isznak.

The boys work in the mine. A fiúk a bányában dolgoznak.

I drink milk. Tejet iszok.

(And) I smoke pipe. És pipázok.

Remélem, látható, hogy még mindig az alany kezd (aki végzi a
cselekvést), majd jön az állítmány (ige, vagyis hogy mit csinál – és itt lehet
majd sok szót tanulni), ezeket követi a tárgy, ha van a mondatban, végül jönnek
a határozók (hol, mikor történik az egész).

Ugye, hogy könnyű?

Egy csavar van azért a dologban, aki rutinos, már tudja: az egyes szám harmadik
személy E/3)

Bizony, ugyanúgy, ahogy a „have got” esetében, itt is egy „s”
betűt kell az igéhez kapcsolnunk, ha E/3 az alany. Viszont ezzel el is van
intézve az összes ragozás. (Jóval egyszerűbb, mint a mi nyelvünkben. Mi
ragozunk és toldalékokkal operálunk, az angolban viszont cserébe van 12 igeidő.
Valamit valamiért J).

Példák E/3-re:

She loves cats. Imádja a macskákat.

Tom drinks wine. Tom bort iszik.

És vizet prédikál: He preaches water. (ez nem egészen így van, csak a
példa kedvéért J)

My best friend lives in London. A legjobb barátom Londonban él.

My grandma cooks well. Nagymamám jól főz.

She uses a lot of oil. Sok olajat használ.

Ezzel is megvolnánk. Nem nehéz ez, tényleg. Ugye?

Írok néhány mondatot, próbáljátok lefordítani őket, figyeljetek a
szórendre és az E/3-re! Holnap jövök a megoldással és a tagadó-kérdő
mondatokkal, illetve a szótanulásról sem kellene megfeledkeznem.

Tehát a mondatok:

Szeretem a mézet.

Micimackó szereti a mézet.

Sokat írok.

A barátom sokat kérdez.

Szeretlek.

Ő szeret téged.

Magyarországon élek.

A nagymamám Tápiószentmártonban él.

Korán lefekszem.

Akarok egy sört.

A barátom akar egy sört.

Reggel kávét iszom.

Tom reggel zuhanyozik.

Szavak:

Szeret: like vagy love

Méz: honey

Micimackó: Winnie the Pooh

Ír: write

Sok(at): a lot

Kérdez: ask

Él, lakik: live

Nagymama: grandmother

Lefeküdni: go to bed

Akar: want

Sör: beer

Inni: drink

Kávé: coffee

Reggel: in the morning

Zuhanyozni: have a shower

Ügyesen!

 

Gondolkodom…

2012 február 9. | Szerző: napiangol

 Kezdem a legutóbbi mondatok fordításával sorrendben:

 

The slippery, snowy road is dangerous.

I’ve got three clever, nice and quiet sons.

Difficult and boring sentences are tiring.

My children’s favourite toys are colorful, creative and expensive.

Hot, strong black tea is my favourite.

I’m on a long, relaxing holiday.

When I’m tired, I have a long, hot bath.

This is a long, cold, snowy winter.

A rested, happy and satisfied teacher is rare (to find).

The English language is easy, simple and fun (to learn).

Az utolsó két mondat a zárójeles résszel az igazi, de ezt még nem tanultuk, így nem számít. Egyébként anélkül is érthetőek a mondatok.

Teszek egy kis kitérőt, mert az utolsó mondat és egy nemrég történt beszélgetés a nyelvtanulásról elgondolkodtatott. A téma az volt, hogy melyik a legjobb nyelvtanári hozzáállás, mi fontos és mi nem, mi számít kihagyhatatlan információnak, és mi az, ami felesleges időhúzás.

Nyilván minden tanár, aki komolyan veszi a munkáját, olyan módszert használ és olyan módon tanít, ami szerinte a leghatékonyabb, sőt, a legtöbben belevisszük a saját személyiségünket is. Ez persze nem mindig vág egybe a tanuló képességeivel, habitusával és igényeivel, de egy arany középút általában járható. Ismerek én is olyan diákokat, akikkel a fordítós-nyelvtanozó módszer működik, és olyanokat is, akiket ezzel ki lehet kergetni a világból. Vannak, akik nem bírják a személyes megjegyzéseket az órán (elég kevesen), és vannak, akiknél megtöri a jeget, ha oldott a hangulat. Szerintem minden tanulóhoz meg lehet találni a megfelelő módszert, ha vesszük a fáradtságot, és megkeressük. És persze nem szabad elfelejteni, hogy legyen akármilyen jó a tanár, nem tudja a diák helyett megtanulni az anyagot, legfeljebb megkönnyítheti az utat.

Ami viszont engem mindig felbosszant (és ez most a saját, külön bejáratú véleményem J), az, ha egy tanár a saját tárgyát (jelen esetben egy idegen nyelvet) mint valami rettenetesen bonyolult tudományt állít be, amit csak az fog elsajátítani, aki minden egyes apró részletet tökéletesen megtanul. A nyelv nem atomfizika, és nem valami kiváltság, amit csak a kivételesen tehetségesek tanulhatnak meg, hanem egy eszköz.

ESZKÖZ.

Amit mindenki használ, tulajdonképpen csecsemő kora óta. Mindenkiben ott van a képesség, és az igény, hogy megtanulja, abból a célból, hogy kommunikálni tudjon. Akármennyi idegen nyelvet képesek vagyunk elsajátítani, és ez nagyvonalakban nem függ kortól, értelmi képességtől, csakis a rászánt időtől és kitartástól. És bizony attól is, hogy mekkora akarással vágunk bele, és hogy mennyire veszi el a kedvünket egy-két rosszkor odamondott szó, vagy megjegyzés.

Szerintem egyrészt ebből is adódik, és valahol elkeserítő, hogy egyre több olyan tanítványom van, aki már az elején leszögezi, hogy ne legyenek nagy reményeim, mert ő hülye a nyelvekhez, és különben is, az angol nagyon nehéz ,és neki semmi nyelvérzéke, az iskolában sem tudták neki megtanítani. Én pedig heteken keresztül bizonyítom (az első egy-két nehéz óra után), hogy igenis megtanulható, nem olyan nehéz, és neki is van nyelvérzéke!

Én ezért tartom kimondhatatlanul fontosnak az elfogadó hozzáállást, bátorítást és jó hangulatot az órákon, hogy legalább míg egy kis önbizalmat nem szerzünk az új nyelvben, míg meg nem szokjuk a hangunkat angolul beszélve, legalább addig ne törje le a lelkesedést semmi. Persze később én is felhívom a figyelmet a hibákra, nyilván nekem sem célom, hogy a tanítványaim hibáktól hemzsegve beszéljenek folyékonyan, (bár lehet, hogy egy kicsit jobb, mint hibátlanul nem mondani semmit) de szerintem erre ráérek akkor is, ha már a kritika fejlődésre sarkall, és nem a nyelvtől veszi el az ember kedvét.

Ezzel a kirohanással persze nem akarom azt mondani, hogy idegen nyelvet tanulni mindig könnyű, egyszerű és nem kerül semmi fáradtságba. Sőt, tökéletes, anyanyelvi szintű elsajátítása egy véget nem érő feladat, ami a nem anyanyelvi beszélőnek igenis kihívás, és aki erre készül, annak tényleg szakadatlan munkára kell felkészülnie, de egy középszintű (B2) nyelvtudás azért ettől messze egyszerűbb.

Lehet tehát betűzéssel, fonetikával és lényegtelen, de bonyolult szabályokkal húzni az időt, mert ezek is fontosak, de szerintem még fontosabb, hogy minél előbb mondatokat tudjunk alkotni, használni tudjuk a nyelvet eszközként, mert arra való. És egyet már egész jól megtanultunk, nem? J

Viszont most úgy bemelegedtem, hogy lehet, hogy megérne egy-egy bejegyzést a gyerekek nyelvtanulása, a nyelvtanulás folyamata általában és az, hogy mit is várhatunk egy ilyen távtanítós-gyakorlós blogtól. Ha lesz egy kis időm, leírom.

 

 

Jelzős szerkezetek

2012 február 8. | Szerző: napiangol

 Az előző bejegyzés címéről jutott eszembe a következő rövid feladat:

Jelzős szerkezetek

Ez hál’ Istennek pontosan úgy van, mint magyarul, először jönnek a melléknevek, majd végül a főnév, amire vonatkoznak.

Példák:

egy rövid bejegyzés: a short post

két finom süti: two nice cakes

a hosszú szünet: the long break

A nagy,fekete, szőrös, veszélyes pók: the big, black, hairy, dangerous spider

Ha mondatba foglaljuk őket, lehetnek alanyi vagy tárgyi helyzetben is, de akkor is mindig egyben maradnak:

Van egy rövid bejegyzésem: I’ve got a short post.

Két finom sütit kérek: I’d like two nice cakes, please.

A hosszú szünet nem unalmas. The long break isn’t boring.

Látok egy nagy, fekete, szőrös és veszélyes pókot a falon. I can see a big, black, hairy and dangerous spider on the wall.

Nézzünk néhány mondatot fordítani:

A csúszós, havas út veszélyes.

Van három okos, szép és csendes fiam.

A nehéz, unalmas mondatok fárasztóak.

A gyerekeim kedvenc játékai színesek, kreatívak és drágák.

A forró, erős fekete tea a kedvencem.

Hosszú, pihentető nyaraláson vagyok.

Mikor fáradt vagyok, hosszú, forró fürdőt veszek. (a fürdőt birtoklomJ)

Ez egy hosszú, hideg, havas tél.

A kipihent, boldog és elégedett tanár ritka. J

Az angol nyelv könnyű, egyszerű és öröm.

Szószedet:

csúszós: slippery

Havas: snowy

út: road

színes: colorful

kreatív: creative

fekete: black

hosszú: long

pihentető: relaxing

nyaralás: holiday

fáradt: tired

fürdő: bath

hideg: cold

tél: winter

kipihent: rested

boldog: happy

elégedett: satisfied

tanár: teacher

ritka: rare

nyelv: language

könnyű: easy

egyszerű: simple

öröm: fun

That’s it for today, I’m going to have fun!

Mára ennyi, megyek szórakozni!