A nyelvtanulás alapszabályai: „mit-miért-hogyan”
2011 november 21. | Szerző: napiangol |
Véleményem szerint egy idegen nyelvet azért tanulunk, hogy beszélni tudjunk rajta, és megértsük, amit mások mondanak nekünk, esetleg elolvashassuk a kedvenc cikkeinket angolul is. Egyszóval: használjuk az új nyelvet. A nyelvvizsgán, érettségin való megfelelés is szempont, de csak másodlagos, hisz mégsem lehet az a célunk, hogy egy papír, pontszám vagy százalék kedvéért vesztegessünk hosszú órákat nyelvtanulással.
A tanulás során végig ezt kell szem előtt tartani, és akkor sem kétségbe esni, ha lelassul a folyamat, vagy valami nehézségbe ütközünk. Meggyőződésem, hogy mindenki, kortól, nemtől és értelmi képességektől függetlenül meg tud tanulni idegen nyelvet. Az, hogy milyen gyorsan, vagy mekkora hatékonysággal, nyilván egyéntől függ, de ha kellően kitartó és szorgalmas valaki, a siker nem fog elmaradni. Sok éves tanári munkám folyamán eddig két emberrel találkoztam, akiknek tényleg nehezen ment a dolog, de a végén ők is sikereket értek el, bár kétség kívül nem könnyen. Tehát az első szabály: rendszeresen foglalkozz vele, és ne ess kétségbe, ha valami nem megy elsőre, vagy akár sokadikra.
Azt is jó, ha tudja az ember, hogy olyan nincs, hogy mindent tökéletesen tud valaki. Nem baj, ha egy szövegben van még ismeretlen szó, vagy ha beszéd közben nem jut eszedbe valami. A lényeg, hogy a szöveg egészét megértsd, vagy a kívánt információt kiszűrd belőle, és hogy beszéd közben körül tudd írni, ami nem jutott eszedbe, és vissza tudj kérdezni, ha valamit nem értettél. A lényeg a kommunikáción van, nem pedig a tökéletességen. Második szabály tehát: bátran próbálgasd a nyelvet, merj vele dolgozni, ne tartson vissza a hibáktól való félelem!
A kitartó munkának mindig megvan az eredménye, így a nyelvtanulásban is. Így a harmadik szabály: ne add fel, ne hagyd abba, minden nap foglalkozz vele, és ha csak egy kicsit is, de mindig haladj valamennyit előre.
A nyelvtanulás nem csak egyszerűen a szavak és a nyelvtani szabályok megtanulásából áll, hanem vannak bizonyos készségek, amiket csakúgy, mint az anyanyelvünkön, angolul is ki kell alakítanunk. Ezek a készségek a hallás utáni és az olvasott szövegértés, az írás és a beszédkészség. Ez a hat dolog együttesen eredményezi a nyelvtudást.
Néhány gondolatot leírok ezekről a készségekről, szerintem sokat használ, ha tudjuk, mit miért teszünk.
Szókincs: itt nincs mese, a szavakat sajnos meg kell tanulni. Sőt, a helyesírásukat is. Fontos, hogy minél hamarabb úgy tanuld a szavakat, hogy kötöd őket valamihez. Rövid mondatot írsz velük, vagy két-három szavas szóösszetételeket, szinonimákat vagy ellentétes értelmű szavakat kötsz egymáshoz, esetleg vicces szópárokat alkotsz. A lényeg, hogy ne magukban tanuld a szavakat, hanem kontextusban, így jobban fogsz rájuk emlékezni később. Szerintem jó dolog a szótárfüzet, lehet kicsi is, így magaddal tudod vinni és akár út közben, buszon, akárhol olvasgatni őket. Minél többször találkozol egy szóval, annál hamarabb megtanulod. Mondd ki hangosan, alkoss vele mondatot, írd le, használd minél többször.
Kezdőknek gondot okozhat a kiejtés és a helyesírás közötti különbség, itt jól jöhet egy hangos szótár, vagy az internet is, vannak olyan programok, ahol meg lehet hallgatni a szavakat.
Nyelvtan: ebben a kérdésben a véleményem talán különbözik a megszokottól. A nyelvtanulási folyamat elején viszonylag nagy hangsúlyt fektetek rá, mert az alapszabályok ismerete szükséges ahhoz, hogy a szavakat értelmesen össze tudjuk fűzni mondattá, ami az angol nyelv esetében különösen fontos. Később viszont a nyelvtani szerkezetek magolásáról átteszem a hangsúlyt a készségek kialakítására, gyakorlására. Tehát, kellenek az szabályok, de nem szabad, hogy a tökéletességre törekvés megakadályozza a kommunikációt. Hiszen ha mi is egy olyan külföldivel beszélünk, aki csak töri a magyart, megértjük, nem igaz? Persze eljön majd az a szint, ahol már csak a nyelvtani hibák kigyomlálásával kell foglalkozni, de ne ez legyen mindig előtérben. A lényeg a kommunikáció, és amíg a hibák nem akadályozzák a megértést, elfogadhatjuk őket. Szerencsére a mai nyelvvizsgák többsége, és az érettségi is egyre inkább kommunikáció központú, így talán elkerülhető, hogy tökéletes nyelvtani tudás ellenére egy pohár vizet se tudjunk kérni angolul – kis túlzással…
Olvasott szövegértés, vagyis olvasás: jó hír, hogy vége a szövegek felolvasásának és mondatról-mondatra való fordításának. Merész ötlet? Ahhoz, hogy megértsük, át kell gondolni, hogy mit és miért is olvasunk, akár az anyanyelvünkön. Olvasunk például újságcikkeket, mert felkelti a figyelmünket a cím, vagy, mert érdekel a téma. Olvasunk mondjuk tv újságot, hogy megtudjuk, mikor kezdődik a meccs. Vagy olvasunk e-mailetet, blogokat, szakácskönyvet, mert érdekel a téma, a recept, a levél. Vagyis, mindig okkal olvasunk. Valami információra van szükségünk, vagy általánosságban érdekel az olvasott anyag. Soha nem olvas senki cél nélkül, és csak nagyon ritkán kell értelmeznünk valamit szóról szóra. Ilyen utóbbi lehet mondjuk egy bonyolult használati útmutató vagy egy szerződés szövege. Ebből következik, hogy a célunk az, hogy angolul is ezeket a készségeket fejlesszük ki: megtalálni a keresett információt a szövegben, legyen az egy rövid mondat vagy a szöveg lényege, úgy globálisan. Nincs szükség a szóról szóra való lefordításra, vagy a hangos olvasásra, pláne nem tucatszor. A szövegnek érdekesnek kell lenni, a feladatnak pedig határozottnak és viszonylag rövidnek.
Hallott szövegértés, lánykori nevén magnós feladat: nos, ő egy mostohagyerek. Az egyik legjobban utált feladat, nehéz is, ritkán is csináljuk, pedig mennyire fontos! Ha belegondolunk, mindennapi kommunikációnk hány százalékát teszi ki a beszéd, a hallgatás, az olvasás és az írás, hát bizony a hallgatás és a beszéd toronymagasan vezet, nem? Nem lehet sikeresen kommunikálni, ha nem halljuk a másik felet, ugye? Mégis, alig-alig találkozunk ilyen feladattal, és akkor is hajlamosak vagyunk átugorni ezeket, pedig az egyik legfontosabb készség a hallott szöveg értése. Nem szabad elmenni mellette. Sőt, amikor csak lehet, nézz filmeket angolul, az eredeti nyelven, felirattal, vagy haladók felirat nélkül. Hallgasd a kedvenc számaidat, keresd meg hozzájuk a szöveget a neten, hogy tudd is, miről szólnak. Eleinte nehéz lesz, de a jó hír, hogy fejleszthető ez a készség is, ha foglalkozunk vele, és nem szabad elhanyagolni!
Beszédkészség: a hallott szövegértés párja, nincs nélküle kommunikáció, vagyis szintén kihagyhatatlan. Minél többet beszélsz, annál hatékonyabb a nyelvtanulásod. Ne félj a hibáktól, bele fogsz jönni! A legjobb, ha van kivel gyakorolni, de ha nincs, akkor is mondhatod magadban, ha nem az utcán teszed, senki nem néz őrültnek. De ne hagyd ki, e nélkül sincs valódi nyelvtudás!
Íráskészség: utoljára hagytam, mert talán a legkevésbé fontos készség, hiszen a mindennapi életben is elég keveset írunk. Ennek ellenére fontos, mert adódhatnak helyzetek, amikor kell, a nyelvvizsgán pedig szintén feladat. Foglalkozunk kell vele, de kevesebet, mint a többivel.
Ezekből a dolgokból kell tehát öszegyúrnunk a nyelvet, remélem, nem volt sok az elmélet 🙂
Legközelebb jön egy kis gyakorlat, megígérem.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: